Kihívások és lehetőségek 2023-ban a gyógyszer-nagykereskedők előtt

Az elmúlt évben több olyan váratlan fejleménynek lehettünk tanúi, amelyek alapvetően határozták meg a magyarországi gyógyszerellátás szereplőinek működési környezetét. Ezek egy része minden bizonnyal 2023-ban is velünk marad, ugyanakkor folytatódnak azok a trendek is, amelyek magasabb szintű szolgáltatások felé mutatnak. A gyógyszer-nagykereskedelmi szektor idei kilátásairól kérdeztük a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége elnökségének két tagját, Dr. Feller Antal elnököt és Kaló Tamás alelnököt.

Év elején már látható, hogy mely makrogazdasági folyamatok és geopolitikai feszültségek hatnak a gyógyszerpiacra. Milyen évre számíthatnak idén a gyógyszer-nagykereskedők? 

Dr. Feller Antal: Az elmúlt évek alaposan megtanítottak minket arra, hogy megjósolhatatlan események boríthatják fel a leggondosabb tervezést is. De éppen a változó és kihívásokkal teli környezetben válik fontossá a gazdálkodó szervezetek ellenállóképessége és rugalmassága, és ezt csak a gazdálkodásra ható folyamatok tudatos számbavételével, az azokra való felkészüléssel lehet elérni. Minden bizonnyal az idei évben is meg kell küzdeniük a gyógyszer-nagykereskedőknek azokkal a makrogazdasági feltételekkel, amelyek 2022-t is jellemezték, azaz a kétszámjegyű inflációval, a bérnyomással, a magas energiaárakkal és a korábbi évekhez képest megemelkedett kamatköltségekkel. A magas infláció hatással van a gyógyszerfogyasztásra és így a gyógyszerek forgalmára is, és valószínű, hogy ez a hatás erősebben fog érvényesülni idén, mint tavaly. Nagyon rossz helyzetet teremtene, ha a betegek saját maguk döntenék el, hogy mely vényköteles, vagy vénynélküli gyógyszerek szedését hagyják abba, illetve milyen vitaminok, étrend-kiegészítők szedését szüneteltetik. Fontos, hogy tisztában legyenek a kockázatokkal – ezekben a kérdésekben csak a szakértők, gyógyszerészek és orvosok adhatnak tanácsot, annak érdekében, hogy felelős döntés születhessen. Mindemellett bízom abban, hogy csak keveseknek kell hasonló döntéseket meghozniuk.

Mennyire érinthetik a kínálati oldalt is a kedvezőtlen folyamatok? 

Kaló Tamás: Az utóbbi hónapokban mind a gyógyszerellátási rendszer szereplői, mind az érintett betegek tapasztalták, hogy néhány gyógyszerkészítmény átmenetileg nem, vagy a megszokottnál kisebb mennyiségben áll rendelkezésre az országban. Nagyon fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni még úgy is, hogy a probléma a forgalmazott gyógyszerek kis csoportját érinti, és ezek jelentős része más készítményekkel helyettesíthető. A jelenség egész Európában megfigyelhető, szerencsére Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a hiányzó termékek talán kevésbé befolyásolják a megkezdett terápiákat, mint máshol. A hiány nagyrészt valóban a vázolt okokra vezethető vissza, a háború és a magas infláció zavart okozott nemzetközi szinten a gyógyszergyártási folyamatokban, egyes gyógyszeralapanyagok és csomagolóanyagok nehezebben vagy jelentősen magasabb áron lettek csak elérhetőek. Ilyen esetben a gyógyszergyárak megpróbálják a beszerzési útvonalaikat és gyártási tervüket olyan irányban változtatni, hogy minden országban ki tudják elégíteni a készítményeik iránti keresletet. Bízom abban, hogy a tavaszi és nyári hónapokban már érzékelhető lesz a helyzet javulása és megérkeznek Magyarországra a keresett termékek. Nagyon fontos az, hogy a gyógyszerhiány, illetve talán találóbb kifejezéssel termékhiány kérdését objektíven és nem az indokolatlan gyógyszerbeszerzést ösztönző módon vitassuk meg, ebben különös felelőssége van a gyógyszerellátási rendszer irányítóinak és szereplőknek. Ezen túl sajnálatosnak tartom azt, hogy a Gyógyszerészi Kamara Elnöksége kommunikációjában még ezt a témát is arra használja, hogy a nagykereskedőkkel szemben pozícionálja magát. Fontos lenne, hogy legalább ebben az érzékeny kérdésben hozzánk hasonlóan ők is a megoldáson dolgozzanak és ne a gyógyszerellátási rendszer szereplőinek megosztásán. A nagykereskedők egyébként alternatív és biztonságos beszerzési lehetőségek felkutatásával sokat enyhítenek a hiányok mértékén. Ezt a feladatunkat az OGYÉI-vel és más hatóságokkal együttműködve továbbra is nagyon komolyan vesszük.

Dr. Feller Antal: Az ebből eredő kockázatokat a gyógyszer-nagykereskedők megfelelően tudják kezelni, de az új források felkutatása és a gyógyszerek azonosítása jelentős többletmunkával jár. Az természetesen továbbra is alapkövetelmény, hogy a gyógyszer-nagykereskedőktől a gyógyszertárakba nem kerülhet hamisított, vagy nem megfelelő körülmények között szállított gyógyszer, és ennek meg is fogunk felelni. Továbbra sem indokolt és semmiképpen sem ajánlott ellenőrizetlen forrásokból, például az internetről (természetesen az engedélyezett, azaz legális források kivételével) beszerezni a gyógyszereket. 

Mennyire lesz idén kedvező a gazdasági környezet a fejlesztések számára? 

Kaló Tamás: A digitális átállás folyamatában vagyunk, mint ahogy gyakorlatilag minden ágazat. A gyógyszerellátásban ez már rövidtávon soha nem tapasztalt hatékonyságot és biztonságot eredményezhet, ezért fontos lenne, hogy a nehéz külső körülmények ellenére ebben az évben se csökkenjen a digitális fejlesztések és az ilyen irányú modernizáció üteme. Ehhez a gyógyszer-nagykereskedőknek és a gyógyszertáraknak is rendelkeznie kell megfelelő forrással, amit azonban 2023-ban nagy valószínűséggel felemésztenek a nagymértékben emelkedő költségek. Égetően szükséges hát, hogy sor kerüljön végre a támogatott készítmények árrésének valorizációjára mindkét szektorban, s így az árrés megfelelő nagyságú forrást biztosítson a nagykereskedők és gyógyszertárak fejlesztéseihez. 

Dr. Feller Antal: A digitalizációnak helye van a gyógyszerellátásnak abban a fázisában is, amikor a rászoruló megkapja a gyógyszerét. Az úgynevezett telefarmácia világszerte egyre nagyobb teret hódít. Ma, ha egy beteg elmegy egy gyógyszertárba, csak akkor veheti át a felírt gyógyszerét, ha abban a gyógyszertárban egy gyógyszerész is tartózkodik. Azt a telefarmácia által kínált lehetséges megoldást, hogy egy gyógyszerész egy időben több fiókgyógyszertárban is biztosítja a szakmai felügyeletet online csatornákon keresztül, a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé. Ez mindenképpen abba az irányba hat, hogy nagyobb költséggel lehet csak fenntartani egy gyógyszertárat és így kevesebb gyógyszertár működhet. A gyógyszertárakra már most is olyan gazdasági nyomás nehezedik, ami miatt fennáll a reális lehetősége annak, hogy 2023-ban gyógyszertárak (elsősorban fiókgyógyszertárak) bezárására kerüljön sor. Ezek között lehetnek olyan kisebb falvakban működő gyógyszertárak is, amelyek megszűnése tovább rontja a kistelepülések gyógyszerellátását. 

Kaló Tamás: E nehézségek még inkább középpontba helyezik a gyógyszerellátási rendszer szereplői közötti együttműködés erősítését. Együtt, egymást támogatva erősebbek vagyunk, mint egyedül, több aspektust tudunk figyelembe venni a döntéseinknél és érzékenyebbek vagyunk az ellátási rendszer más szereplőinek szempontjaira. Ezért nagyon fontos a tavaly nyáron alakult Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum (GYEF) működése, ahol szakmapolitikai kérdések megvitatásával és konszenzusos javaslatok előkészítésével tudjuk támogatni az egészségügyi kormányzat munkáját. De operatív szinten is fontos például a nagykereskedők és a gyógyszertárak közötti együttműködés, hiszen a két szektor erős egymásrautaltságban dolgozik. A nagykereskedők hatékony logisztikai, kereskedelmi és marketing megoldásokkal tudják támogatni a gyógyszertárak versenyképességének megőrzését, amelyekre a gyógyszertárak jelentős többsége nyitott. A mi egyik legfontosabb feladatunk 2023-ban e lehetőségek és programok továbbfejlesztése lesz.