Jubileumi évhez érkezett a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, 2021. november 9-én fennállásának 25 éves évfordulóját ünnepelte egy jubileumi konferencia keretében. A Magyar Tudományos Akadémia épületében rendezett konferencián a magyar egészségügyi szektor kiemelt szereplői és neves külföldi vendégek jelentek meg, képviselve a gyógyszerellátási lánc résztvevőit, hatóságokat, a társ szövetségeket, tagvállalatokat és mindazon korábbi és jelenlegi vezetőket, akik a gyógyszer-nagykereskedelem terén jelentős eredményeket értek el.
bővebbenDr. Kincses Gyulaa Magyar Orvosi Kamara elnöke
„A klinikai szakgyógyszerészek egyre jelentősebb szerepet játszanak majd”
Dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a jövőben átalakul majd a gyógyszerészek és a patikák szerepe is, ám az biztos, hogy a szakmai tudásra mindig hatalmas szükség lesz mind az egészségügyi intézményekben, mind a betegek ellátása során.
A beteg gyógyulása nagyban függ az orvosok és a gyógyszerészek munkájától. Milyen szerepet töltenek be a gyógyszerészek a gyógyítással foglalkozó teamben?
A gyógyítás egyre inkább csapatmunka, ezért az orvosoknak és a szakdolgozóknak, diplomás ápolóknak kell együttműködniük, másrészt a gyógykezelésben egyre inkább specializálódnak a területek és a szakemberek tudása is, tehát a klinikai szakgyógyszerészek egyre jelentősebb szerepet játszanak. Annyira sok feladat és munka van – és lesz is – az egészségügyben, hogy mindannyiunk számára az a legelőnyösebb, ha mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. Az orvos elsődleges feladata a diagnózis felállítása, terápiás terv készítése, de hogy az adott terápiát konkrétan melyik gyógyszerrel, milyen formában és hogyan érdemes adagolni, egyrészt a beteg állapota, másrészt a többi terápia határozza meg, és sok esetben jobb, ha ezt egy magasan képzett klinikai szakgyógyszerész állítja be. Véleményem szerint ez a terület nagymértékben fejlődni fog a gyógyszerészeten belül, ebből fakadóan a szakma valószínűleg két részre válik majd. Az egyik csoport tagjai elsősorban a gyógyító csapathoz tartoznak majd, és az egészségügyi rendszeren belül az ellátóhelyeken fognak tevékenykedni. A másik csoport tagjainak viszont logisztikai, kereskedelmi feladatai lesznek, ők szolgálják ki a betegeket, de itt várhatóan sokkal inkább a menedzseri, igazgatási szerep fog erősödni, mint a klasszikus gyógyszerészi. Ebből kifolyólag a gyógyszerészi tudás bekerül az egészségügyi intézmények csapataiba, a betegek kiszolgálását pedig egyre inkább szakasszisztensek fogják átvenni a későbbiekben.
Véleménye szerint hogyan alakult a gyógyszerészek társadalmi megítélése a pandémia alatt?
A gyógyszerész kollégákra nagyon sok munka hárult a pandémiás időszakban. Egyrészt őket találták meg a betegek. Azok, akik orvosukkal csak telefonon keresztül tudtak egyeztetni, a patikában személyesen is feltehették kérdéseiket egy egészségügyi dolgozónak. Másrészt a magyar egészségügyben végre elindult a digitalizáció, a technikai újítások pedig kezdetben mindig nehézségekkel járnak. Azt gondolom, a gyógyszerészek ezt a helyzetet is jól kezelték és presztízsükben megerősödve kerültek ki ebből az időszakból.
Mit gondol, milyen szerepet fognak játszani a jövőben a gyógyszerészek a kistelepüléseken és a nagyvárosokban?
A nagyvárosokban, ahogy az első kérdésnél kifejtettem, várhatóan differenciálódni fognak a gyógyszerészek. A szakmai kihívásokra vágyó gyógyszerészek elsősorban a gyógyító teamekben kapnak majd szerepet, míg a patikák inkább egy kereskedelmi disztribúciós egységgé válnak. A kistelepülések esetében legalább háromféle út sejlik fel a gyógyszerellátásban. Ahol van orvos, nagyjából megmarad ugyanaz a rendszer, hogy az orvos felírja, a gyógyszerész pedig vezeti a patikát és kiadja a készítményeket, de valószínűleg a jövőben szorosabb lesz köztük az együttműködés, és egyre nagyobb mértékben integrálódik az alapellátásba a gyógyszerészet.
Léteznek olyan kezdeményezések, mint például a patikai gondozás, ahol a gyógyszertárak több szűrési-, gondozási feladatot vesznek át, és majd az élet dönti el, hogy ezekre hol van szükség. Azt is fontos látni, hogy Magyarországon a települések szerkezete is változik, ezért lesznek olyan települések, ahol nem lesz önálló orvosi rendelés, így inkább praxisközösségbe vagy csoportpraxisba integrálódnak majd. Ezeken a helyeken a gyógyszertár felértékelődhet, hiszen egészségügyi pontként funkcionál majd, ahol a beteg nemcsak klasszikus gyógyszerellátási szolgáltatást kap, és ez felértékeli a gyógyszerészek szakmai, prevenciós, de akár gondozási szerepét is. A másik irány is a településszerkezettől függ: ahol nincs sok lakos, tehát a forgalom nem tart el egy fiókpatikát sem, ott valószínűleg az e-receptek kiterjesztése lesz az út. Nem tudni, hogy a posta szerepe erősödik (már ahol van…), vagy egyéb csomagküldő-átvételi technikák fognak megjelenni, mindez nagyban függ az e-kereskedelem általános fejlődési irányaitól.
Természetesen nem állítom, hogy a jövőben nem lesznek falun gyógyszertárak, és a gyógyszerészeket sem riogatnám azzal, hogy nem lesz feladatuk, de az biztos, hogy bizonyos helyeken kényelmesebb átvenni egy automatából a felírt vagy kért gyógyszert, mint rossz időjárási körülmények között, nehezen átjutni a szomszéd település patikájába. Azt gondolom, településtípustól függően egyes helyeken a gyógyszerészek szerepe és a patikai gondozás fog előtérbe kerülni, míg máshol, ahol ez nem fenntartható, az e-kereskedelem fog megerősödni.