Dr. Hodász István

„Példaértékű együttműködés alakult ki a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben”

A gyógyszer-nagykereskedők gyakran láthatatlan, ám annál fontosabb munkáját, illetve a gyógyszerellátási rendszer működését méltatta Hodász István, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója.

Hogyan látja a gyógyszer-nagykereskedelem gyógyszerellátásban betöltött szerepét, valamint miként értékelné a szektornak az egészségügy egészében elfoglalt helyét?

Az Egis, leányvállalatai révén, Magyarországon kívül tizenhét országban van közvetlenül jelen, és ez alapján nyugodtan kijelenthetem, hogy hazánkban a gyógyszer-nagykereskedelem igazán kiválóan működik.

Az értéklánc többi szereplőjével értékközösséget alkotunk, és a gyógyszerellátás folyamatos, magas színvonalú fenntartását tartjuk elsődlegesnek. Más országokban a szektorok egymás rovására történő térnyerése, az erőfölény kialakítása sokkal jellemzőbb magatartás, amely nem a zavartalan betegellátást helyezi előtérbe.

Fontos különbség a külföldi példákhoz képest, hogy nálunk a nagykereskedelmi szektor nagy része hazai tulajdonban van, ami véleményem szerint nagymértékben hozzájárul az említett felelősségteljes magatartáshoz.

Ki kell emelnem továbbá, hogy Magyarországon a piacvezető nagykereskedő egy egészen unikális konstrukcióban három nagy hazai gyógyszergyár 31-31%-os tulajdonában van, és mi, tulajdonosok az elmúlt évtizedek során a nehéz időszakokban és a külföldi megkeresések ellenére is kitartottunk, és továbbra is elkötelezettek vagyunk a magyar tulajdon fenntartása mellett, még ha ez időnként anyagi terhet is ró ránk. Apropó, itt is kerek az évforduló: idén 20 éve írtuk alá a szindikátusi szerződést.

Tudjuk, hogy a gyógyszer-nagykereskedelem a legkevésbé kézzelfogható eleme a betegellátásnak; míg a páciensek a patikákkal közvetlen kapcsolatban vannak, a gyógyszergyárak termékeit pedig a kezükben tartják, addig a nagykereskedők tevékenysége gyakorlatilag láthatatlan. Amíg jól működik és teszi a dolgát, szinte alig észrevehető, de bármely, a szokásos üzletmenettől eltérő helyzet rávilágít arra a tényre, hogy a gyógyszer-nagykereskedők munkája milyen fontos a gyógyszerellátásban.

Véleményem szerint a gyógyszer-nagykereskedelem kritikus eleme az egészségügyi ellátórendszernek. Méltán és büszkén állíthatjuk, hogy a hazai gyógyszerellátási rendszer sok tekintetben a világ legfejlettebb gyógyszerellátási rendszerei közé tartozik, amelynek elérésében a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elmúlt 25 éves tevékenysége kiemelkedő szerepet játszott.

A szektor szereplői számos fejlesztést hajtottak végre az elmúlt 5 évben. Melyek azok a fejlesztések, melyek hatással vannak az Önök tevékenységére is?

A digitalizáció és automatizáció a logisztikai szektorban is forradalmi változásokat hozott, ami a gyógyszer-nagykereskedelmi szektorban is komoly fejlődést eredményezett. Nagykereskedői partnerként élvezzük a rendelési-visszaigazolási-számlázási folyamat digitalizációját, a raktározási és logisztikai fejlesztéseket, a komissiózó automaták rendszerbe állítását. Számunkra, gyártók számára irányt mutat az a dinamikus fejlődés, amit a nagykereskedők elértek, hiszen a gyógyszergyártás során is számtalan logisztikai tevékenység épül be a termék értékébe, ahol tudunk tanulni a gyógyszer-nagykereskedők erre specializált tevékenységéből.

Bár nem gyógyszerlogisztika, de különösen közel áll hozzám a GrandExpo virtuális megvalósítása. Ez egy olyan megoldás volt, amely bárhol a világon megállná a helyét koncepciójában és kivitelezésében.

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége jelentős feladatokat vállalt és vállal egyrészt a gyógyszerbiztonság terén, hogy a megfelelő gyógyszer a megfelelő helyen és időben legyen, valamint a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben. Hogyan értékeli a GYNSZ tagvállalatainak ezeken a fontos területeken végzett munkáját?

Magyarországon az értéklánc szereplői között példaértékű együttműködés alakult ki a gyógyszerbiztonság, a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben, különös tekintettel elősegítendő a szerializáció 2019. februári bevezetését. Az előkészítő munkában a GYNSZ is komoly szerepet vállalt, a HUMVO Nonprofit Zrt. igazgatóságának első elnökét is a GYNSZ adta, továbbá a bevezetés óta felelősségteljes működéssel, többletfeladatokat is felvállalva segíti a rendszer működését. Meg kell említenem, hogy a bevezetés kapcsán rengeteg technikai és szervezési nehézséget kellett leküzdeni, amelynek eredménye európai összehasonlításban látható igazán: néhány hónappal a bevezetés után hazánk a legjobbak között volt mind a csatlakozott felhasználók magas arányát, mind az alertek alacsony számát illetően.

Hogyan értékelné a Szövetséggel, illetve annak tagvállalataival való együttműködést?

A hazai gyógyszer-nagykereskedőkkel tisztességes szakmai és üzleti partnerségben dolgozunk, célunk, hogy kölcsönösen együttműködve teljesítsük közös küldetésünket, a betegellátás magas színvonalú és zavartalan fenntartását minőségi gyógyszerekkel.

Hogyan értékeli a gyógyszer-nagykereskedelem munkáját, részvételét a pandémia időszaka alatt?

A hazai gyógyszer-nagykereskedelem kiválóan vizsgázott ebben a nagyon nehéz időszakban. Nekünk, gyártóknak is komoly gondot okozott a hirtelen változó – megugró, majd visszaeső – piaci kereslet, de ez szinte semmi nem volt ahhoz a drasztikus terhelésváltozáshoz képest, melyet a nagykereskedőknek kellett megoldaniuk. Őszintén csodálom a helytállásukat!

A Covid-19 vakcinák speciális tárolásának, kiszállításának megoldása hihetetlen technikai és logisztikai feladat elé állította a szektort, amiben jelesre vizsgáztak.

Miként értékeli a szektor tevékenységét, erőfeszítéseit a hiánycikkek kezelésének kérdésében?

A hiánycikkek problematikája egy világszinten égető kérdés, az európai gyógyszer-nagykereskedők és a gyógyszergyártók szövetségeinek közös fellépése nyomán az Európai Bizottság is vizsgálja, hogy milyen módon tudná Európa közép- és hosszú távon csökkenteni függőségét a globális beszállítói láncoktól és visszahelyezni a régióba minél több gyógyszerhatóanyag, illetve alapanyag gyártását. Addig is mindenki a maga eszközeivel küzd a betegellátás folyamatos fenntartása érdekében, a gyógyszer-nagykereskedők az OGYÉI-től kapott speciális felhatalmazás, ún. kontingens engedély birtokában tudnak külföldről akár hazánkban nem törzskönyvezett gyógyszereket is beszerezni a fellépő hiány leküzdése érdekében.

Hogyan látja, a gyógyszer-nagykereskedelmi vállalatok által működtetett franchise patikahálózatok milyen többletszolgáltatásokat tudnak nyújtani a betegek számára, ezek a szolgáltatások milyen hatással vannak a betegellátásra?

Általános tendencia, hogy változik a betegek hozzáállása a gyógyításhoz, gyógyuláshoz. Egyre aktívabban kívánnak szerepet játszani a saját gyógyulásukban, és ehhez támogatást keresnek. Lehet ez az internetes tartalmak felé fordulás és lehet a gyógyszerészi gondozás révén, így a gyógyszertár a gyógyuláshoz vezető út egyik állomásává válhat. Ebben a változásban kiemelten fontos a gyógyszertárak megfelelő kialakítása, valamint az, hogy a betegekkel napi szinten találkozó kollégák fel legyenek készülve erre a kihívásra, a betegek laikus érdeklődését saját gyógyulásuk iránti elköteleződésének lássák és ne a napi munkát hátráltató tényezőnek. Ezekre a feladatokra a gyógyszertárak és az ott dolgozó szakemberek egyenként nehezebben tudnak felkészülni, mint ilyen támogató hálózatokban összefogva és professzionális módon készülve. Nagy lehetőségeket látok abban, hogy a patika egyre inkább egy komplex egészségügyi szolgáltató egység legyen, természetesen összhangban a házi- és szakorvosi szolgálattal. A krónikus betegek gondozása, egyszerűbb szűrési feladatok, de akár oltópontok kialakítása is lehet olyan irány, amin érdemes elgondolkozni, és amelyre számos külföldi példa is létezik.