Dr. Hankó Zoltán

„A technológia automatizálása a gyógyszerellátás biztonságát növeli”

Az elmúlt évek gyógyszerágazatot érintő fejlesztéseiről és azok gyógyszerellátásra gyakorolt hatásáról Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke mondta el a gondolatait.

Hogyan látja a gyógyszer-nagykereskedelem gyógyszerellátásban betöltött szerepét, valamint miként értékelné a szektornak az egészségügy egészében elfoglalt helyét?

A közvetlen lakossági és az intézeti gyógyszerellátás célja és értelme a gyógyszerre szoruló betegek megfelelő gyógyszerrel, továbbá az ezek használatához szükséges információval való ellátása. Ennek a tevékenységnek a letéteményesei a gyógyszertárak. Ahhoz, hogy ezt a feladatukat el tudják látni, a gyógyszerpiaci ellátási lánc és az egészségügyi értéklánc több tagjával kell együttműködni. A gyógyszer-nagykereskedők a gyógyszerpiaci értéklánc fontos szereplői.

A szektor szereplői számos fejlesztést hajtottak végre az elmúlt 5 évben. Melyek azok a fejlesztések, melyek hatással vannak az Önök tevékenységére is?

Gyógyszerészi nézőpontból fontosnak tartom azokat a logisztika-javító fejlesztéseket, amelyek a gyógyszertárak számára a rendelés leadása és a kiszállítás közötti idő csökkentésére, a kiszállított gyógyszer minőségére, hamisításmentességének biztosítására, a nagykereskedők és gyógyszertárak közötti adminisztrációs és pénzügyi kapcsolatok egyszerűsítésére irányultak. A raktárkapacitások fejlesztése és a technológia automatizálása szintén a gyógyszerellátás biztonságát növeli.

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége jelentős feladatokat vállalt és vállal egyrészt a gyógyszerbiztonság terén, hogy a megfelelő gyógyszer a megfelelő helyen és időben legyen, valamint a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben. Hogyan értékeli a GYNSZ tagvállalatainak ezeken a fontos területeken végzett munkáját?

A zárt forgalmazási rendszer elvárásainak teljesítése (tehát hogy az engedéllyel rendelkező gyártótól az engedéllyel rendelkező nagykereskedőn át és az engedéllyel rendelkező gyógyszertáron keresztül jusson el a gyógyszer a beteghez) a gyógyszerpiaci ellátási lánc mindhárom szereplőjének elsődleges prioritású feladata. Az ellátásbiztonság megvalósításában – tehát, hogy a megfelelő gyógyszer a megfelelő helyen és időben ott legyen – a nagykereskedők megkerülhetetlen szereplők, mivel ők állnak közvetlen kapcsolatban a gyárakkal és a gyógyszertárakkal, továbbá megfelelő logisztikai képességekkel is rendelkeznek a szükséges készletezéshez. A legális gyógyszerpiaci ellátási láncba hamisított gyógyszer Magyarországon nem került be, és a rendszer a minőségi problémák minimalizálására és kiszűrésére is megfelelő.

Hogyan értékelné a Szövetséggel, illetve annak tagvállalataival való együttműködést?

A Szövetséggel a Kamara kapcsolata évtizedekre visszanyúlóan korrekt és kollegiális. Ebben jelentős szerepe volt a Szövetség főtitkárának, Fáczányi István úrnak, aki a korrektség mellett mindvégig fontosnak tartotta a személyes kapcsolatok minőségét is. A gyógyszertárak és a nagykereskedők közös érdekkörébe tartozó ügyeket több alkalommal összehangolva kezeltük, az eltérő érdekek vonatkozásában sem a Szövetséggel, sem a tagvállalataival együttműködés nincs.

Hogyan értékeli a gyógyszer nagykereskedelem munkáját, részvételét a pandémia időszaka alatt?

Különösen az első hullám kezdete szinte megoldhatatlan feladat elé állította a nagykereskedőket. Ez az időszak az egymásra utaltságot rendkívüli erővel mutatta meg. A Kamara részéről a járvány alatt a felmerülő problémák gyors kezelése érdekében „forró drótot” működtettünk a Hungaropharma, a Phoenix és a Viridis Pharma vezetőivel, részben az információ-áramlás javítása, részben az egyedi ügyek megoldása érdekében.

Miként értékeli a szektor tevékenységét, erőfeszítéseit a hiánycikkek kezelésének kérdésében?

A hiánycikkekkel kapcsolatos kérdéskört négy részre bontanám. (1) Ahhoz, hogy ne legyen országos hiánycikk, illetve, ha mégis van, a helyettesítő gyógyszerek beszerzése vagy alternatív beszerzési csatornák működtetése klasszikus nagykereskedői kompetencia. (2) A jogalkotói és hatósági feladatok (parallel export-szabályozás és -ellenőrzés) szintén fontosak lennének. (3) Legalább ilyen fontos a hiány kommunikációja. Ebben a Kamara és a nagykereskedők között együttműködés van. (4) Az informatikai lehetőségek adottak egy olyan monitoring rendszer létrehozására és működtetésére, amely valamennyi szereplő (beleértve a gyógyszertárakat is) jogos üzleti érdekeit tiszteletben tartva, országosan egységes adatbázisként és döntéselőkészítő rendszerként működhetne.

Hogyan jellemezné a gyógyszer-nagykereskedőkkel való együttműködését?

Mindazokon a területeken, ahol érdekazonosság van, számíthatunk egymásra. Az érdekkülönbségek kezelésének módszertanát célszerű lenne tovább csiszolni.

Hogyan látja a franchise rendszerek működését?

A nagykereskedők által működtetett franchise rendszereket tágabb kontextusban szemlélem történelmi és szakmai-gazdasági szempontból is. Egyrészt vannak személyes tapasztalataim a gyógyszertári központok által működtetett gyógyszertárak életéből, a központok/nagykereskedők patikaprivatizációban való részvételéről, valamint a patikaliberalizációs időszakból is. Mindhárom esetben fontos törekvésüknek tapasztaltam a gyógyszertárak feletti irányítás megőrzését, illetve megszerzését. Másrészt a franchise rendszerek annak a struktúrának a részét képezik, amelyet a nagykereskedők maguk köré építenek (patikatulajdonlás – patikai franchise – beszerzési együttműködés – patikai és vényíró informatikai szolgáltatás – könyvelés stb.). A vertikálisan integrált rendszerek kiépülését a jogszabályi környezet és a deklarált egészségpolitikai szándékok ellenére a gyógyszerágazat jelenlegi gazdasági feltételrendszere elősegíti. Ezen szerintem változtatni kellene. Kiemelt fontosságúnak tartom, hogy csak olyan együttműködések legyenek gyógyszertárak és nagykereskedők között, amelyek képesek egyensúlyt tartani a gyógyszerpiaci ellátási lánchoz és az egészségügyi értéklánchoz egyszerre tartozó gyógyszertárak működtetése során: garantálják a gyógyszertárak függetlenségét, valamint a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális önállóságát, továbbá kizárják a jelenlegi integrációs gyakorlat verseny- és piactorzító hatásait.