Dr. Bérci István

„Nagyon veszélyes, ha a gyógyszertárakba nem ellenőrzött csatornákon kerülnek be az étrend-kiegészítők”

Az étrend-kiegészítők iránti megnövekedett kereslet növekedéséről, és arról, hogyan tartott lépést a szektor a vásárlók igényeivel, dr. Bérci Istvánt, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének elnökét kérdeztük.

Hogyan tudják garantálni az étrend-kiegészítők állandó minőségét?

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Szövetsége (MÉKISZ) rendelkezik egy speciális alapszabállyal és egy ún. etikai kódexszel. Ebben le vannak fektetve bizonyos alapelvek, amelyeket magukra vállalnak a tagjaink, és a gyártás során betartják azokat a szabályokat, amik jelenleg az Európai Unióban érvényesek. Ezek nagyon szigorúan szabályozzák az étrend-kiegészítők minőségét, a felhasználható alapanyagokat, azok vegyület formáit, hogy egyáltalán mit lehet használni és a tagok rendelkeznek egy minőségbiztosítási rendszerrel, amit folyamatosan auditálnak. Egyre több tagunk rendelkezik az úgynevezett Food GMP minősítéssel, ami nagyon hasonló a gyógyszeripari GMP-hez, de ezt kifejezetten az élelmiszeriparra alkalmazzák, hiszen az étrend-kiegészítők a definíció szerint élelmiszernek számítanak.

A MÉKISZ emellett kidolgozott egy ún. „MÉKISZ tanúsított minőség” védjegyet is, amely különösen garantálja az ezt elnyert gyártók termékeinek minőségét.

Milyen módon tudnak küzdeni a termékhamisítás ellen?

Létezik egy Etikai Bizottságunk, amely nagyon komolyan figyeli a sajtót és nyitott minden bejelentésre, amely ilyen jellegű hírrel szolgál. Minden esetben kivizsgálják a bejelentéseket, igyekszünk megkeresni azt, aki elkövette a kihágást, majd felszólítjuk a tevékenység befejezésére. Ha ennek nem tesz eleget vagy nem reagál megfelelően, értesítjük a hatóságokat: az OGYÉI-t, a NÉBIH-et vagy a Fogyasztóvédelmet.

Hogyan látja a hamisítás elleni védelmi testület működését, mennyiben segíthetik az önök tevékenységét?

Nagyon sokban segíthetnek. Elsősorban a gyógyszerhamisítás ellen küzdenek, de minden olyan eset, amikor pl. egy étrend-kiegészítőbe valamilyen gyógyszerhatóanyag kerül, már nem étrend-kiegészítő-hamisításnak, hanem gyógyszerhamisításnak minősül. Jó példa erre az az eset, amikor néhány évvel ezelőtt felvásároltuk a piacon elérhető potencianövelő szereket, megvizsgáltuk azokat, és sajnos egy kivétellel mindegyikben találtunk gyógyszer-hatóanyagot. Ez roppant veszélyes, mert ha azt kommunikálják a vevők felé, hogy a szer természetes növényi anyagokat tartalmaz, és egy páciens esetleg érzékeny az adott gyógyszer-hatóanyagra, az akár halált is okozhat.

Milyen követelményeknek kell megfelelniük ezeknek a készítményeknek, hogyan zajlik a forgalomba hozatali engedélyeztetés?

Az étrend-kiegészítőkre jelenleg több uniós rendelet is vonatkozik, amelyek leírják, hogy engedélyezési eljárás helyett notifikációs eljárást kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az OGYÉI felé legkésőbb a termék forgalomba hozatalának napjáig a terméket be kell jelenteni, le kell írni a termék pontos összetételét, be kell adni a címkék és dobozok grafikai tervét és ettől kezdve a termék forgalomba hozható – a gyártó felelősségére. Utólagosan az OGYÉI ún. kockázatelemzést végez: véletlenszerűen kiválaszt termékeket, amelyekből mintát vesz, és amennyiben eltérést talált a bejelentő által leadott beadványban, azt szankcionálja, pl. azzal, hogy bejelenti azt a társhatóságok felé.

Elsősorban a Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálja ki ezeket a problémákat – ellenőrzik, mi okozza az eltérést, és nagyon szigorúan szankcionálja ezeket az eseteket.

Általánosságban milyennek látja a gyógyszerkereskedelmi szektort az étrend-kiegészítők forgalmazását illetően más kiskereskedelmi értékesítési csatornákhoz képest?

Nem véletlen, hogy létrehoztunk egy ötoldalú együttműködést, a Biztonságos Étrend-kiegészítők a Patikákban címmel. Ennek a kezdeményezője a MÉKISZ és a Magyar Gyógyszerészi Kamara volt, később csatlakozott hozzánk a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, a MAGYOSZ és a HENT is. Én úgy gondolom, hogy példamutató együttműködést sikerült kialakítanunk. Ez egy alulról induló kezdeményezés volt. Úgy gondoltuk, nagyon veszélyes, ha a gyógyszertárakba nem ellenőrzött csatornákon kerülnek be az étrend-kiegészítők, ezért találtuk ki azt a rendszert – és a PHOENIX az egyik legjobb partnerünk ebben –, aki a MÉKISZ közreműködésével egy előzetes kockázatelemző rendszert működtet. Ennek értelmében mielőtt egy étrend-kiegészítő bekerül a nagykereskedelmi forgalomba, a gyártónak egy részletes checklistet kell kitöltenie és beküldenie a PHOENIX-hez, ahol a PHOENIX minőség-ellenőrzési részlege ezeket részletesen elemzi, de értelemszerűen a MÉKISZ is részt vesz ebben. Úgy gondoljuk, ez a rendszer biztosítja teljes biztonsággal, hogy ha valaki patikában vásárol étrend-kiegészítőt, akkor az minden szempontból megfelel a jelenlegi előírásoknak és semmiképpen nem veszélyezteti a fogyasztók egészségét. Ugyanez nem mondható el egy drogériáról vagy egy fitotékáról, akik nem nagykereskedőtől vásárolnak, így a náluk elérhető termékek gyakran még notifikálva sincsenek az OGYÉI-nél, sőt sok esetben a jelölésük sem felel meg a jelenleg érvényes szabályoknak.

A pandémiás időszak alatt a kiskereskedelmi szektorban életbe lépő korlátozások okán az étrend-kiegészítők forgalomba hozatalában is változás jelentkezett. Milyen szerep jutott ebben az időszakban a patikáknak?

A patikák nagyon jól érezték a kereslet növekedését. Hatalmas teher hárult most a gyógyszer-nagykereskedőkre, hiszen nagy mértékben megnőtt a kereslet az immunerősítő készítmények iránt. Ezek közé tartozik a C- és a D-vitamin, a cink és az egyéb, akár növényi kivonatot tartalmazó készítmények is. A kereslet növekedését a teljes szektor megérezte, de szerencsére lépést tudunk tartani ezzel.

Hogyan értékelné az együttműködést a gyógyszer-nagykereskedelmi szektorral a pandémiás időszak alatt?

Zökkenőmentes volt, ahogy eddig is. Igyekeztünk megfelelni a megnövekedett igényeknek és tudomásom szerint különösebb fennakadások nem jelentkeztek – annak ellenére, hogy az alapanyag- és csomagolóanyag-ellátás jelentős késedelemmel járt. Azonban tagjaink igyekeztek ellátni feladataikat, és sikeresen megoldották a felmerülő problémákat.